Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan legyünk vállalkozók?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a tevékenység bejelentése, de nem szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyes megjelenés esetén az ország bármely okmányirodájában kezdeményezhető, meghatalmazotti eljárásra azonban nincs lehetőség. Az elektronikus úton történő ügyintézéshez saját ügyfélkapu szükséges.

 

Egyéni vállalkozás alapítására jogosult, aki:

- magyar állampolgár, vagy egyéb állampolgársági feltételeknek megfelel,
- cselekvőképes,
- nem áll büntetés hatálya alatt a törvényben megjelölt okok miatt, illetve módon,
- nem egyéni cég vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,
- hibátlanul kitölti a bejelentési űrlapot és azt beküldi elektronikus úton, vagy személyesen beadja bármelyik okmányirodában.

 

Személyes regisztráció során, illetve az ügyfélkapu regisztráció hatóság előtt történő véglegesítéséhez:

- a személyazonosításra alkalmas és érvényes hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy 2001. január 1. után kiállított kártya formátumú vezetői engedély.

 

Elektronikus bejelentés esetén:

- saját Ügyfélkapu szükséges.

A bejelentés megtételéhez más iratra nincs szükség.

A szükséges nyomtatvány letölthető a KEK KH honlapjáról az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítését követően.

A tevékenység bejelentése díj- és illetékmentes.

 

A vállalkozói tevékenység folytatásának nem feltétele az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása. Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását kérelmezi, a fizetendő illeték 10.000 forint.

 

A minimális járulékkötelezettség azt jelenti a vállalkozók esetében, hogy ennyit mindenképpen be kell fizetni a kincstárnak még akkor is, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet. Ez utóbbinak lehet például oka az, hogy nincs elég bevétel, mely a jövedelmet és a járulékait fedezné.

Nincs minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket.

A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulék fizetésének kötelezettsége.

 

A járulékminimum nagysága annak alapjától függ. A Tbj. törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) a legkisebb munkabért emeli meg a járulékok alapjának meghatározásához.

Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében,
illetve egyéni vállalkozó 
és a vállalkozás főtevékenysége középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási pontjaként.

Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el és azt nem munkaviszonyban teszi, a minimálbér a kiindulási alap a minimumjárulék alapjának megállapításánál.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint.

Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

 

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

 

A Tbj. 4.§-ának s) pontja külön fogalmat határoz meg a vállalkozók minimálbérére. Eszerint Minimálbér: a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ők a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő vállalkozók, akiknek a tevékenysége döntő többségükben középfokú végzettséget igényel. Ez független attól, hogy rendelkeznek-e ilyen végzettséggel.

Nagyon ritka eset, hogy a vállalkozásban végzett munka ne igényelne legalább középfokú képzettséget. Ilyenkor, valamint az ügyvezetőként biztosított társas vállalkozónál a minimum-járulékot a minimálbér alapján kell meghatározni.

 

A minimumjárulékok alapja személyes közreműködés esetén, illetve egyéni vállalkozónál:

- nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum,
- mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese,
- a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum 112,5%-a.

Például 2015. január 1-től a természetbeni- és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék alapja: 122.000 * 1,5 = 183.000 Ft/hó.

 

Az egyéni vállalkozók fizetendő járulékai 2015. év

jarulek1.jpgjarulek2.jpgjarulek3.jpg

 

Társas vállalkozások és társas vállalkozók fizetendő járulékai 2015. év

jarulek4.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

jarulek5.jpg