Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkanélküli ellátások

Az aktív korúak ellátása, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Aktív korú a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy.    

 

Az aktív korúak ellátásának két típusa: a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

 

Aktív korúak ellátására jogosult:

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatásban részesül vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően újabb álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása-ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás- okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

 

Az aktív korúak ellátására való jogosultság

az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy
a keresőtevékenység megszűnésétől, vagy
rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

 

Rendszeres szociális segélyre jogosult:

a) aki egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben- és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy

d) a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

 

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre. Az állami foglalkoztatási szervnél kéri álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és együttműködik az őt nyilvántartó munkaügyi kirendeltséggel.

Nem minősül kereső tevékenységnek, ha a kérelmező illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

 

Álláskeresési járadék

 

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Az a személy, aki: 

·          álláskereső, és

·          az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és                            

·          kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és

·          vállalkozói tevékenységet sem folytat, és

·          munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és

·          számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Az az álláskereső, aki cselekvőképtelen, vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott  személy, az eljárásban törvényes képviselője útján vesz részt.

Cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jár el, ami azt jelenti, hogy az ellátással kapcsolatos dokumentumokat a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője írja alá. Korlátozottan cselekvőképes személy ügyében a törvényes képviselő írásos hozzájárulása szükséges. Ez az ellátással kapcsolatos eljárásban azt jelenti, hogy valamennyi eljárást érintő dokumentumot el kell látni a törvényes képviselő hozzájáruló aláírásával.

 

Cselekvőképtelen a 14. életévét még be nem töltött kiskorú, és az a már 14. életévét betöltött kiskorú és 18. életévét betöltött nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességében részlegesen korlátozott minden olyan személy, aki 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem (azaz fiatalkorú), és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. (A gondnokság alá helyezés okai lehetnek a szellemi fogyatkozás, az elmebeli állapot, vagy kóros szenvedély.)

 

Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A kereső tevékenység fogalmába minden olyan munkavégzés beletartozik, amelyért a munka elvégzője díjazást kap, akár munkaviszony, vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony stb. az alapja.

 

Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is,

·          aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, valamint

·          aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt,

·          illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni.  

 

 Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:

A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

·          Személyi igazolvány

·          Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)

·          Taj kártya

·          Adó igazolvány

·          Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok

 

Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:  

·          Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről

·          OEP igazolvány

·          Bankszámlaszám –amennyiben rendelkezik vele

·          Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához

·          Adatlap bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről – MIL

·          Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor

·          Személyi igazolvány és lakcímkártya

·          A 2010. január 1-je előtt megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya).

 

Mennyi az álláskeresési járadék összege?   

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

 

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

 

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

 

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. 2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt, az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus levélben is be lehet jelenteni. Ennek részletei az Álláskeresőknek/Hasznos tudnivalók link alatt találhatók.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.  

 

Mikor szünetel az álláskeresési járadék folyósítása?

Ha az álláskereső:  

·          terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá,   

·          előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

·          rövid időtartamú közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,  

·          rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a munkaügyi kirendeltségen,

·          keresetpótló juttatásban részesül,

·          az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít annak  teljes időtartamára.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

 

Mikor szűnik meg az álláskeresési járadék folyósítása?

Ha az álláskereső:

·          kéri,

·          megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,

·          oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

·          meghalt,

·          az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,

·          olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét

·          elérő rendszeres támogatásban részesül

·          keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített

·          foglalkoztatást is

 

Mikor kell megszüntetni az álláskeresési járadék folyósítását?

Ha az álláskereső:

·          álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból,

·          kereső tevékenységet folytat és ennek tényét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztotta bejelenteni

 

Mivel ösztönözzük az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, akkor kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni. A  kifizetés feltétele, hogy az  előzőekben meghatározott napig  folyamatosan munkaviszonyban álljon és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.

Amennyiben  az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít határozatlan időtartamú teljes, vagy legalább napi négy óra munkaidejű részmunkaidős munkaviszonyt, az előző pontban részletezett mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a keresőtevékenység létesítésének bejelentését követő számfejtés időpontjában kell kifizetni.

 

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

 

Ki jogosult nyugdíj előtti álláskeresési segélyre? 

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki

·          álláskereső,                                

·          munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,

·          a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és

·          legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerez jogosultságot, és

·          az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette, és

·          az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett megszűnést követően három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és

·          rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és

·          korhatár előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.  

Az az álláskereső, aki cselekvőképtelen, vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban cselekvőképességében részlegesen korlátozott  személy, az eljárásban törvényes képviselője útján vesz részt.

Cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jár el, ami azt jelenti, hogy az ellátással kapcsolatos dokumentumokat a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője írja alá. Korlátozottan cselekvőképes személy ügyében a törvényes képviselő írásos hozzájárulása szükséges. Ez az ellátással kapcsolatos eljárásban azt jelenti, hogy valamennyi eljárást érintő dokumentumot el kell látni a törvényes képviselő hozzájáruló aláírásával.

 

Cselekvőképtelen a 14. életévét még be nem töltött kiskorú, és az a már 14. életévét betöltött kiskorú és 18. életévét betöltött nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességében részlegesen korlátozott minden olyan személy, aki 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem (azaz fiatalkorú), és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. (A gondnokság alá helyezés okai lehetnek a szellemi fogyatkozás, az elmebeli állapot, vagy kóros szenvedély.)

 

Milyen időtartamra állapítható meg az álláskeresési segély? 

Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtásának napja.  Ha az álláskereső a nyugdíj előtti álláskeresési segély iránti igényét – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének napja. (2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt, az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus levélben is be lehet jelenteni. Ennek részletei az Álláskeresőknek/Hasznos tudnivalók link alatt található.

 

Mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély összege? 

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40%-nak alapul vételével kell megállapítani. Az egy napra járó nyugdíj előtti álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

 

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot.   

 

Mikor szünetel a  nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása?

Ha az álláskereső:

·          terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,

·          előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

·          keresőtevékenységet folytat, annak teljes időtartamára, függetlenül az időtartam hosszától,

·          keresetpótló juttatásban részesül,

·          az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít, annak  teljes időtartamára                                

·          az álláskeresési járadék folyósításának időtartamára, amennyiben a szünetelés alatt folytatott, illetve alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot,

·          90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztja.

 

Mikor szűnik meg a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása? 

Ha az álláskereső:

·          kéri,

·          megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,

·          olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,

·          oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

·          meghalt

                                 

Mikor kell megszüntetni a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását?

Ha az álláskeresőt: 

·          törlik az álláskeresők nyilvántartásából

 

Az álláskereső részére az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításával,
a munkahelykereséssel,
a munkaügyi központhoz történő oda-visszautazással,
vagy a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges 
utazással kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó kirendeltségen történik.

www.afsz.hu