Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Táppénz

2014.12.26

 

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

- fennálló biztosítási jogviszony, 
- a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 
- az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

 

1. biztosítási jogviszony 

A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)

 

2. egészségbiztosítási járulék  

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. 

Ha Ön, nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

 

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség  

A fenti feltételeken fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik. 

 

Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?

A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz. 

 

Nem jár táppénz 

a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel
ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság), 
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)

 

Mennyi időre jár a táppénz?

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. 

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Azonban a táppénz jogosultságot megelőző, biztosításban töltött idő tartamától és a kezdőnapot megelőző egy éven belül folyósított táppénztől függően a táppénz csak meghatározott ideig folyósítható.

 

A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e, 

 mennyi a folyamatos biztosítási ideje, 

a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye". 

 

1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén. 

2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja 

a táppénzre jogosultság időtartamát, 
a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és 
a táppénz százalékos mértékét. 

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

 

3. Táppénz előzmény 

Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. 

Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

 

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén

Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat.

 

Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:

18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

 

Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén

Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként.

 

Ha Ön olyan saját jogú nyugdíjas, aki nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett vállal munkát, és ezáltal pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, keresőképtelensége esetén szintén jogosult lehet táppénzre. A táppénz folyósítás időtartamának meghatározásánál ez esetben csak a nyugdíja szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni.

 

A gyes, illetve – a gyermek 1 éves kora után – a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók.

 

Táppénz folyósítás megszüntetése

Ha Ön a keresőképtelensége során a kezelőorvos utasításait nem tartja be, és ezáltal gyógyulását tudatosan, szándékosan késlelteti, vagy az elbíráló orvos által elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni, akkor a táppénz folyósítását megszüntetik. 

Meg kell szüntetni a táppénz folyósítását akkor is, ha a beteg az ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járul hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a táppénzre jogosult személy tartózkodási helyén is ellenőrizheti, vagyis a keresőképtelen állományban lévő személyt az ellenőrző orvos akár otthonában is megvizsgálhatja!

 

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. 


Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került.
 Naptári napi jövedelem (Vhr. 31.§ (2) bek.):
Naptári napi jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Szerződés szerinti jövedelem esetében a naptári napi jövedelem a szerződés szerinti jövedelem harmincad része.
 Szerződés szerinti jövedelem (Ebtv. 5/C. §):
Az ellátások alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb. (Ebtv. 39/A. § (2) bek.)
E szabály alkalmazásánál, ahol a jogszabály szerződés szerinti havi jövedelmet említ, a következőkre kell figyelemmel lenni:
Szerződés szerinti jövedelem alatt:
- azon biztosított esetében, aki betegszabadságra jogosult, a betegszabadság idejére megállapított távolléti díj, illetmény egy hónapra járó összegét kell érteni.
Egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj egy havi összegét kell érteni,
A távolléti díj, illetve az illetmény alapján megállapított szerződés szerinti havi jövedelem megállapítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148. §-ában foglalt előírásokra figyelemmel a foglalkoztató hatáskörébe tartozik.
- egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresét kell érteni,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb biztosítási jogviszonyban állók esetében (megbízás, vállalkozási jogviszonyban állók) a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díjat kell érteni,
- biztosított mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért kell érteni.
 A kereset és a keresőtevékenység (Ebtv. 5/C. § (1) bek., és Vhr.1. § (2) bek.)
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz folyósításának korlátja, - többek között - ha a jogosult az ellátás folyósításának ideje alatt biztosítási jogviszonyban munkát végez és e tevékenységével összefüggésben pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel rendelkezik.
2015-től a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre jogosultak esetében, az ellátások folyósításának korlátozása tekintetében mit kell érteni a keresőtevékenység és kereset alatt.
Kereset alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet,
keresőtevékenység alatt a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenységet kell érteni.
 Irányadó időszak és számítási időszak (Vhr.1.§ c) és d) pontja):
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak naptári napi alapját 2015-től új irányadó időszak alapján kell megállapítani.
Irányadó időszak alatt folyamatos biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakot kell érteni.
Az irányadó időszak kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.
Példa:
A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. Az irányadó időszak 2014.01.01-től 2014.10.31-ig terjedő időszak.
Számítási időszak az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. Az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.
Példák:
1) A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. A számítási időszak 2014.05.05-től 2014.10.31-ig terjedő időszak, amennyiben ebben az időszakra a NAV felé a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallásra került.
2) A foglalkoztatónál 2013.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult 2015.01.10-től. Nem került bevallásra a 2014.08. havi jövedelem. A számítási időszak a 2014.09.01-2014.10.31-ig terjedő időszakra bevallott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem lehet.

 Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása (Vhr. 27/A. §):
A 2014. december 31-ét követő ellátásokra való jogosultságnál változik a jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási idő figyelembe vétele.
A jogszabály arról rendelkezik, hogy a fennálló biztosítási jogviszony(oka)t megelőző, megszűnt biztosítási jogviszony(ok)ból származó biztosítási időt, melyik fennálló biztosítási jogviszony(ok)hoz kell hozzászámítani:
 A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, hozzá kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.
 Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.
 Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.
Példák:
1) „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn. A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított 2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „C” biztosítási jogviszonyából.
A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell számítani a „C” biztosítási jogviszony idejéhez, így a biztosított a „C” biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre.
2) „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től 2015.02.28-ig állt fenn. A „B” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2015.03.15-től áll fenn. A biztosított 2015.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „B” és a „C” biztosítási jogviszonyából.
A biztosított „C” és a „B” biztosítási jogviszonyában is a keresőképtelenség idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre. A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét a „B” és a „C” biztosítási jogviszony idejéhez hozzá kell számítani.

 A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál figyelembe vehető jövedelem (Vhr.31. § (1)-(3) bek.):
A 2014. december 31-ét követően az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultság esetében az ellátás naptári napi összegét a Nemzeti Adó-és Vámhivatalhoz (továbbiakban NAV) az irányadó időszak hónapjaira bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) alapján kell megállapítani
A NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült.
 A pénzbeli ellátás egy naptári napi alapjának megállapítása
A pénzbeli ellátás naptári napi alapjának megállapításánál a számítási időszakra bevallott jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.
Ha a biztosítottra vonatkozóan a számítási időszakban nincs legalább 30 naptári napi bevallott jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani az ellátás naptári napi alapját.
Nem lehet tehát az ellátás alapját 30 napnál kevesebb tényeleges jövedelem alapján megállapítani, azaz a tényleges jövedelem osztószáma 30 napnál nem lehet kevesebb.

 

 Táppénz összegének megállapítása:

I. Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (Ebtv. 48. § (1) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

tb1.jpg

Az irányadó időszak 2014.03.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12-től 2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 1.075.000 Ft /180 = 5.972,22 Ft (100%)
A 2014.04.12-től 2014.04.30-ig figyelembe vehető jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a 2014.04. hóban bevallott 180.000 Ft havi jövedelmet osztani kell a 2014. április hónap naptári napjainak számával (30) és a kapott eredményt szorozni kell 19-el.

II. Ha a biztosított az 1,/ pontban meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. (Ebtv. 48. § (2) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.05.10-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.04.30-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

tb2.jpg

Irányadó időszak 2014.05.10-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.06.19-től 2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 706.000 Ft /120 = 5.883,34 Ft (100%)

III. Ha a biztosított a II. pont szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. (Ebtv. 48. § (3) bek.)
Példa:
A 2012.01.01-től folyamatosan biztosított 2014.08.01-től áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

tb3.jpg

Irányadó időszak 2014.08.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.08.01-től 2014.10.31-ig tart. A naptári napi alap 486 000 Ft /82 = 5.926,82 Ft (100%)
 

IV. Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. (Ebtv. 48. § (4) bek.)
Példa:
Az igénylő 2014.08.01-től áll munkaviszonyban az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzt igényel 2015.01.10-től.

tb4.jpg
Az irányadó és a számítási időszak 2014.08.01-től 2014.10.31-ig tart. Mivel a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, ezért a táppénz naptári napi alapját a minimálbér 30-cad része alapján kell megállapítani. A tényleges 82 napi bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert a napi alap több mint a minimálbér 30-cad része (486 000 Ft /82 =
5.926,82 Ft (100%)
A táppénz naptári napi alapja a minimálbér/30 = 105.000/30= 3.500 Ft (100%)

Az Ebtv. 48. § (2)-(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

 

V. Új „kedvezményszabály”
Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első 9 napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben/csecsemőgondozási díjban, vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.( Ebtv. 48. § (5) bek.)
Tehát a kedvezményszabály alkalmazásánál a tényleges jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Az (5) bekezdést akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Példa:
A 2010.02.01-től biztosított anya a 2012.12.06-án született gyermeke jogán 2014.12.06-ig gyermekgondozási díjban részesült. A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 3.500 Ft. A biztosított a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt 2014.08.01-től dolgozik.
2015.02.01-től gyermekápolási táppénzt igényel. Az irányadó időszak 2014.01.01-től 2014.11.30-ig tart. A biztosított a számítási időszakban nem rendelkezik 180 napi bevallott jövedelemmel, azért mert 2014.01.01-től 2014.11.30-ig gyermekgondozási díjban részesült. A biztosított számított szerződés szerinti jövedelmének 30-cad része: 2.500 Ft. A táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított gyermekgondozási díj alapjának figyelembevételével kell megállapítani, mivel az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

 Táppénz maximum:
A táppénz összege az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint az Ebtv. 44. § d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. A táppénz maximum 2015. január 1-től 7.000 Ft/nap.

 

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével. 

 

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: 

- a táppénz megállapításánál figyelembe vehető – vagyis jövedelemmel ellátott – időtartam(ok), illetve a napok száma; az ún. „irányadó időszak”,
- a táppénz alapját képező jövedelem összege,
- az irányadó időszak és a jövedelem alapján a táppénz alapját képező kereset napi átlaga 
- a táppénz %-os mértéke
- az egy napra járó táppénz maximalizált összege.

 

A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért jövedelmet már nem lehet figyelembe venni kivéve, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.

 

Folyamatos biztosítási idő  

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.


Előleg (Ebtv. 39/B § (1) bek.):
Pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén, ha a pénzbeli ellátás összege a 21 nap ügyintézési határidőn belül azért nem állapítható meg az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdése alapján, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására a NAV felé, annak érdekében, hogy az igénylő ne maradjon ellátatlan, a rendelkezésre álló adatok alapján részére - az Ebtv. 39/A. § (2) bekezdésének, valamint az Ebtv. 48. § (2)- (4) bekezdésének figyelembevételével - végzésben előleget kell megállapítani.
Példák:
1) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

tb5.jpg
Mivel a foglalkoztató a számítási időszakban, 2014. augusztus hónapra vonatkozóan a NAV felé bevallást nem teljesített, ezért az igényt 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni.
Ebből következően a biztosított részére előleget kell megállapítani és folyósítani, a rendelkezésre álló adatok alapján. Ebben az esetben alkalmazni kell a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, miszerint az irányadó időszakon belül a számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. A biztosított 2014.09.01-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban bevallott jövedelme (51 nap tényleges jövedelem) alapján, a táppénz naptári napi alapja 306 000 Ft / 51 = 6.000 Ft (100%).
2) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

eloleg2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az irányadó időszak 2014. 03.01-től 2014.10.31-ig, a számítási időszak 2014.04.12-től 2014.10.31-ig tartana, de a foglalkoztató 2014. június hónapra nem vallott be jövedelmet (a 2014. júniusi bevallás 0 Ft, annak ellenére, hogy nem közölt a bevallásban kieső napot) és ezért az igényt a 21 nap ügyintézési idő alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni.
Ebben az esetben is alkalmazni kell, a Vhr. 1. § (2) bek. d) pontját, miszerint az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott számítási időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került. Tehát az ügyfél részére táppénz előleget kell megállapítani a rendelkezésre álló adatok alapján. 2014.07.01-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban bevallott jövedelem alapján megállapított táppénz előleg naptári napi alapja 626 000 Ft / 108 = 5 796,30 Ft (100%). A bevallás pótlásra került 2015.március hónapban. Ennek alapján megállapítható, hogy a biztosított
2014.06. havi bevallott jövedelme 150.000 Ft. Az utólag bevallott jövedelem figyelembe vételével a táppénzt meg kell állapítani. A táppénz naptári napi alapja 1 025 000 Ft /180 = 5.694,44 Ft.
3) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

eloleg3.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014. június hónapra vonatkozóan a bevallásban 0 Ft szerepel pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelemként, annak ellenére, hogy erre a hónapra vonatkozóan a foglalkoztató csak 10 nap kieső időszakot közölt.
Mivel 2014. június hónapra a foglalkoztató nem vallott be jövedelmet (20 munkanapra nem közölt jövedelmet) ezért a kérelmet 21 nap alatt nem lehet teljes mértékben teljesíteni, az ellátásra jogosult részére előleget kell megállapítani. A számítási időszak: 2014.07.01-től 2014.10.31-ig tart és a táppénz előleg naptári napi alapja 626.000 Ft / 108 = 5.796,30 Ft (100%).

4) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

 

eloleg4.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel a számítási időszakon belül, 2014. május hónapra nincs bevallás és a bevallás hiánya miatt az igény 21 napon belül teljes mértékben nem teljesíthető, ezért az igénylő részére előleget kell megállapítani. Az ellátásra jogosultnak van 180 napnyi folyamatos biztosítási ideje, ezért a táppénz előleg naptári napi alapját a rendelkezésre álló adatok, azaz a 2014.07.04-től 2014.10.31-ig terjedő számítási időszakban bevallott 120 napi jövedelem alapján kell megállapítani. A naptári napi alap 666 645 Ft / 120 = 5.555,37 Ft (100%).
5) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.25-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

eloleg5.jpg


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel 2014. szeptember hónapra vonatkozóan nincs bevallás, ezért táppénz előleget kell megállapítani, a rendelkezésre álló bevallott jövedelem alapján. Mivel nincs 30 napi tényleges jövedelem, ezért a táppénz előleg megállapításánál a számított szerződés szerint jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a jogosultság napján a biztosított számított szerződés szerinti havi jövedelme havi 180.000 Ft, akkor a táppénz előleg naptári napi alapja 180.000 Ft / 30 = 6.000 Ft (100%).
Ha a bevallás hiánya miatt megállapított pénzbeli ellátás iránti kérelem teljes mértékben nem teljesíthető, a bevallás pótlása érdekében - 10 napos határidő megadása mellett - a foglalkoztatót fel kell szólítani. Abban az esetben, ha a bevallásra kötelezett a hiányzó bevallást pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az érdemi döntést meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal történő megállapításakor a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.
Abban az esetben, ha a bevallásra kötelezett az előlegről szóló végzés keltezésének napját követő egy éven belül a hiányzó bevallást nem pótolja, a pénzbeli ellátás megállapításáról az érdemi döntést akkor is meg kell hozni. A pénzbeli ellátás határozattal meg kell állapítani és a pénzbeli ellátás összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

6) Az igénylő 2014.03.01-től munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított az „A” munkáltatónál. Korábban a „B” munkáltatónál volt biztosított 2010.01.01-től 2014.02.15-ig. Az igénylő gyermekápolási táppénzre jogosult 2015.01.10-től.

eloleg6.jpg

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

Mivel a 2014. augusztus hónapra vonatkozó bevallását a foglalkoztató nem teljesítette, ezért a 2015. 02. 25-én kelt végzésben a jogosult részére a folyósító szerv táppénz előleget állapított meg, a rendelkezésre álló bevallott jövedelemadatok alapján (306 000 Ft /51 = 6.000 Ft (100%). A 2014. augusztus hónapra vonatkozó bevallást a foglalkoztató az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül nem pótolta, ezért legkésőbb 2016. 02.25-éig határozattal meg kell állapítani a táppénzt, azaz érdemi döntést kell hozni az ellátás iránti kérelem elbírálásáról. (Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja ugyanaz az összeg marad, mint amit előlegként kapott a jogosult.)


 A táppénz előleg megszüntetése a táppénzre való jogosultság lejárta miatt (Ebtv. 39/B. § (5) bek.):
2015. január 1-jétől a táppénz előleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult. A rendelkezést a 2015. január 1-jét megelőzően kezdődő, folyamatban lévő ellátás esetében is alkalmazni kell.
Példa:
Az igénylő a 100 nap folyamatos biztosítási idejére tekintettel 2015.02.01-től 100 naptári napra jogosult táppénzre. Táppénz előlegben részesül, mivel a bevallás hiánya miatt a táppénz összegét 21 napon belül teljes mértékben megállapítani nem lehet. A biztosított a táppénz előlegre is csak a táppénzre való jogosultsága idejére jogosult. Ezért a táppénzre való jogosultság lejártakor végzést kell hozni arról, hogy a biztosított a 100 naptári napi folyamatos biztosítási idejére tekintettel, a
táppénzre való jogosultsága első napjától számított 101. naptól nem jogosult a továbbiakban táppénz előlegre. 

 

Keresőképtelenség visszamenőleges igazolása (Ebtv. 45. § (3a) bek.):
2015. január 1-jétől az ellenőrző (fő)orvos 30 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, ha az orvosi dokumentáció alapján indokoltnak tartja.
Változatlan az a szabály, hogy a háziorvos keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolhatja, továbbá, hogy kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

 

Az önellenőrzés és jogkövetkezményei (Ebtv. 39/C. §):
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a foglalkoztató, illetve a bevallásra kötelezett önrevízióval módosítja a bevallását az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni.
Az ellátás összegének ismételt elbírálása során a folyósító szerv – a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.
Példa:
A biztosított 2015.02.01-től 2016.01.31-ig jogosult táppénzre. A táppénz a 2014.06.04-től 2014.11.30-ig terjedő számítási időszakban NAV felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján került megállapításra. A foglalkoztató 2015.03.10-én önellenőrzéssel módosította a 2014.09. havi bevalláson közölt és az ellátás megállapításakor már figyelembe vett jövedelmet, ezért a már megállapított és folyósított táppénz naptári napi alapját az
önellenőrzés tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legfeljebb - 2016.01.31-től számított - 18 hónapon belül, azaz 2017.07.31.-ig újra meg kell állapítani.

 Önrevízió és annak jogkövetkezményei:
Ha a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, és ezért az egészségbiztosítás ellátásai közül a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz összege magasabb összegben kerül megállapításra, úgy a különbözet kiutalására akkor kerülhet sor, ha az meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 61. § (4) bek.)
Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles azt visszafizetni, ha annak összege meghaladja az ezer forintot. (Ebtv. 66. § (1a) bek.)


Táppénz egyharmad (Ebtv. 39/B. § (1a) bek.):
2015. január 1-jétől a táppénz előleg után a foglalkoztatónak táppénz hozzájárulást nem kell fizetnie. Az előleg után „be nem fizetett” táppénz hozzájárulást a táppénz megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meghozott határozat alapján kell megfizetnie.
Az egészségbiztosító a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz hozzájárulásról szóló határozatot a táppénz megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül hozza meg.
A társadalombiztosítási kifizetőhely a Tbj. 19. § (5) bekezdésében meghatározott táppénz hozzájárulási kötelezettségét a táppénz megállapításáról szóló határozat jogőre emelkedését követő hónapban benyújtott elszámolásában teljesíti. 

www.oep.hu